|
Mielőbb szervezzük meg a polgári esküvőnket!
A szálak a polgári esküvőhöz vezetnek! Ha úgy döntöttünk, házasságkötésre adjuk a fejünket, a polgári esküvővel kapcsolatos teendőket az elsők között kell elintéznünk.!
Ez többek között azért is fontos, mertmielőtt bármilyen szervezésbe fognánk, meg kell határoznunk esküvőnk pontos időpontját.
Másrészt, jó tudni, hogy Magyarországon a hatályos törvények szerint csak a polgári házasságkötés számít hitelesnek, hatóságilag elismerhetőnek; ez az oka annak például, hogy a polgári esküvőnek minden esetben meg kell előznie az egyházi házasságkötést.
Kik házasodhatnak?
Magyarországon a házasságkötés feltétele a nagykorúság elérése illetve a házasulandó felek cselekvőképessége. Házasságot gyámhatósági engedéllyel a 16. és 18. éves kor közötti fiatalok is köthetnek, 16 éves kor alatt viszont senki nem házasodhat.
Hol házasodhatunk, mikor kell időpontot kérnünk?
A polgári esketés nincs a lakóhelyileg illetékes önkormányzathoz kötve, a házasulandók az ország azon városában köthetnek házasságot, amelyben csak tetszik.
Ezzel kapcsolatban a megkötés mindössze annyi, hogy ott kell esküdnünk, ahol előzőleg bejelentkeztünk.
A választott anyakönyv-vezetőnél minimum 30 nappal a tervezett dátum előtt időpontot kell kérnünk; ez az időtartam csak kivételes és indokolt esetben rövidíthető meg, pl. ha a menyasszony terhes, esetleg betegség, külföldi munkavállalás miatt. A kérelemmel bizonyos értékű okmánybélyeg megvásárlása után az anyakönyv-vezetőhöz fordulhatunk.
Talán nem is gondolnánk, de maximum határidő is létezik, 6 hónappal az esküvő tervezett időpontja előtt nem lehet bejelentkezni, ami esetleg késleltetheti a szervezést.
Erre talán a legmegfelelőbb megoldás az, hogy a lehető leghamarabb tájékozódni kezdünk s amint az időpont hat hónapon belülre kerül, kijelöljük a pontos időpontot a választott polgármesteri hivatalban, illetve anyakönyv-vezetőnél.
Egyébként is hasznos, ha minél előbb kezdünk neki a szervezésnek, hiszen így időben tájékozódhatunk:
a házasságkötő terem nagyságáról, adottságairól, áráról illetve arról, hogy
adott hivatal milyen szolgáltatásokat nyújt, pl. felvételről szól-e a zene vagy élő zongorakíséret kaphatunk a bevonuláshoz, illetve, hogy
teljesítik-e pl. különleges díszítésre, dekorációra vonatkozó igényeinket.
Jó tudni, hogy ezekért a szolgáltatásokért szinte mindenhol külön díjat számítanak fel
Milyen iratokra lesz szükségünk?
A házasságkötéshez számos irat szükséges, ezeket az időpont kijelölése előtt is nyugodtan elkezdhetjük beszerezni vagy összegyűjteni, hogy biztosan ne maradjon ki semmi.
A legegyszerűbb helyzetben akkor vagyunk, ha mindkét fél egyedülálló illetve magyar állampolgár. Ebben az esetben mindössze:
- a személyi igazolványunkra
- a születési anyakönyvi kivonatunkra valamint
- a lakóhelyünk szerint illetékes önkormányzat által kiállított, családi állapotunkra vonatkozón igazolásra lesz szükségünk.
Ez utóbbi igazolástól gyakran eltekintenek, s megelégszenek azzal, ha bejelentkezéskor a felek büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoznak családi állapotukról.
Amennyiben pl. az egyik fél elvált, szükségünk lesz
- egy, a jogerős válást kimondó igazolásra vagy
- olyan házassági anyakönyvi kivonatra, melyben záradékolják a válás tényét.
A helyzet özvegyek esetében is hasonló, ilyenkor
- az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát vagy
- záradékolt házassági anyakönyvi kivonatot kell bemutatni.
Amennyiben magyar állampolgárok vagyunk, de állandó lakcímünk külföldre van bejegyezve, személyi igazolvány helyett érvényes magyar útlevélre lesz szükségünk.
Akkor sem kell megijednünk, ha leendő házastársunk külföldi állampolgár, hiszen az iratok intézése így sem lesz sokkal bonyolultabb s a külföldi igazolások beszerzéséhez a hatóságok, pl. a nagykövetségek bármikor segítséget nyújtanak. Ilyen esetben a házasságkötéshez be kell mutatnunk:
- érvényes útlevelet vagy letelepedési engedélyt
- a születési anyakönyvi kivonat hitelesített magyar fordítását illetve
- egy olyan igazolást, mely bizonyítja, hogy az illető hazája hatályos törvényei szerint megházasodhat.
Ha magyar állampolgárok vagyunk, de külföldön házasodunk: mondjuk párunk hazájában szeretnénk kimondani a boldogító igent, akkor be kell szereznünk:
a lakóhelyünk szerint illetékes anyakönyvi hivatal családi állapotunkra vonatkozó igazolását illetve
- a születési anyakönyvi kivonatunkat le kell fordíttatnunk és hitelesíttetnünk az adott ország nyelvére, melyben házasságot kívánunk kötni.
Később a házasságunkat Magyarországon is anyakönyveztetnünk kell!
Ki lehet a tanúnk?
Ha az iratokat beszereztük, más teendőnk nem is marad, mint eldönteni, hogy kiket kérünk fel tanúnak, valamint párunkkal együtt eldönteni, hogy milyen nevet kívánunk viselni az esküvő után. Tanú hazánkban bárki lehet, aki
- nagykorú
- cselekvőképes és
- bármilyen érvényes igazolvánnyal rendelkezik.
Ha külföldi állampolgárt kérünk fel tanúnak, neki
- az útlevelét kell bemutatnia; valamint
- ha nem beszél magyarul, kerítenünk kell egy tolmácsot is.
Lehet, hogy egyébként nem jutna eszünkbe, de érdekes információ és jó tudni, hogy a tolmács nem lehet egyik házasulandó fél és egyenes ági rokonuk sem.
Mi lesz a nevünk?
Nevünket, részben annak is köszönhetően, hogy ma már a férjek is felvehetik feleségük családi nevét, és a házasok viselhetnek összekapcsolt családnevet is, számtalan lehetőség közül választhatunk, hogy milyen nevet szeretnénk, remélhetőleg életünk végéig viselni. A variációk áttekintését kezdjük talán a férjjel, s az egyszerűség kedvéért használjunk két fantázianevet: Váradi Zoltán és Nagy Virág.
A férj:
- megtarthatja saját születési nevét (Váradi Zoltán)
- felveheti felesége családnevét (Nagy Zoltán) és
- a két név tetszőleges sorrendjében a házasok viselhetnek összekapcsolt családnevet is (Váradi-Nagy Zoltán vagy Nagy-Váradi Zoltán).
Az összekapcsolt családnevek esetében annyi a megkötés, hogyha például valamelyik fél születési vezetékneve többtagú volt, abból csak az egyik tag szerepelhet az összekapcsolt névben; tehát az összekapcsolt családnév maximum két tagból állhat.
A feleség:
- viselheti saját leánykori nevét (Nagy Virág)
- felveheti férje családnevét (Váradi Virág)
- férje teljes nevét –né toldattal (Váradi Zoltánné)
- viselheti férje vezeték- vagy teljes nevét -né toldattal és saját leánykori nevét (Váradiné Nagy Virág illetve Váradi Zoltánné Nagy Virág)
- saját teljes születési nevét (Nagy Virág) valamint
- választhatja a két vezetéknév tetszőlegesen összekapcsolt változatát is (Váradi-Nagy Virág illetve Nagy-Váradi Virág).
Érdemes megjegyezni, hogy ha például valaki előző házasságában férje családnevét és saját keresztnevét használta, azt a későbbi házasságába is továbbviheti.
Mi lehet gyermekeink vezetékneve?
Abban az esetben, ha házasságkötés után a felek továbbra is saját születési nevüket szeretnék viselni, meg kell határozniuk, hogy születendő gyermekük, gyermekeik melyikük vezetéknevét kapják majd. A házasságból született összes gyereknek ezt a vezetéknevet kell adni, tehát nem tehetjük meg azt, hogy az egyik gyermeket az apa, a másikat pedig az anya után nevezzünk el.
Ne feledkezzünk meg irataink megújításáról sem!
Fontos még, hogy ha házasságkötés után nevünket születési nevünktől eltérő formában fogjuk viselni, a lehető legrövidebb időn belül újítsuk meg iratainkat: személyi igazolványunkat, lakcímigazoló kártyánkat, útlevelünket illetve jogosítványunkat.
Nevünk, mind a férj, mind a feleség esetében, valamilyen szintű megváltoztatása mellett leginkább az szól, hogy ezzel is tudjuk hangsúlyozni összetartozásunkat. Noha, leendő házasságunk sikere nem az új vagy régi nevünkön fog múlni, gondoljuk át jól, milyen nevet viselünk majd, hogy annak még sokáig örülhessünk. |
